Bejelentés


pataiovi.5mp.eu











Helyi nevelési program




MOSOLYGÓ GYERMEKSZEMEK

HELYI NEVELÉSI PROGRAM

GYÖNGYÖSPATA
2010
















Bevezetés





Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.
Az 1996. évi LXII. törvény megerősítette, hogy az óvodáknak az "Óvodai nevelés országos alapprogramja" c. alapelveket tartalmazó dokumentum alapján, helyi nevelési programot kell készíteniük. Ezzel megadatott az a lehetőség, hogy a nevelésben tovább terjedjenek a különböző pedagógiai törekvések, megjelenjenek a helyi társadalom szükségletei, a lehetőségek. A törvény azt is biztosítja, hogy pedagógiai nézeteinket és széleskörű módszertani szabadságunkat érvényesítsük. A helyi nevelési program óvodánk referencia dokumentuma, melyhez a fenntartónk igazítja ellenőrzéseit, értékeléseit, fejlesztési támogatásait. De egyben tájékoztató, melyből igénybevevőink megtudhatják milyen értéket, közvetítünk, milyenek a személyi- tárgyi feltételeink, hogyan fejlesztjük a gyermekeket és milyen fejlettségi szintre jutnak el az óvodáskor végére.
A felgyorsult századvége a rohamos változások a modern élet stressz hatásai sürgetővé teszik, a gyermekek óvását, védését. Egyre nagyobb felelősséget jelent részünkről és a szülők részéről megőrizni a gyermekkor nyugalmát, derűjét és ugyanakkor felvértezni őket mindazokkal a tapasztalatokkal, amellyel eligazodhatnak a világban.
Helyi nevelési programunk az eddigi nevelési gyakorlatunkon alapszik, de nyitott az alternatív programokkal szemben is.
Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára; személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik.
Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

1. Az óvoda jellemző adatai:



Az óvoda megnevezése:
Napközi Otthonos Óvoda és Konyha
3035 Gyöngyöspata, Fő út 65/a
Tel. Fax: 37/ 367-111, 30-7002152
Az óvoda fenntartója:
Gyöngyöspata Község Önkormányzata
3035 Gyöngyöspata, Fő út 65. sz.
Az óvoda alapító okiratának száma, kelte: 21/2010. (V.31.)
2010. június 3.
Az óvoda alaptevékenysége:
A 3-7 éves korú gyermekek nevelése, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Sajátos nevelésű gyermekek integrált óvodai nevelése.
Óvodavezető, a program módosítás benyújtója:
Fodor Márta
1.1. Az óvoda bemutatása
Az óvodánk 5 csoportos, falusi környezetben fekszik. Az épület mellett játszóudvarok, homokozók, füves sporttevékenységre alkalmas zöld területek találhatóak. Az épület körül fák, bokros ligetek teszik természet közelibbé környezetünket.
A gyermekek étkeztetése saját konyháról történik.
A csoportok szervezése: a homogén (egy korosztályt felölelő) csoport és a vegyes csoport kialakítása egyaránt megvalósul.

1.2. Az óvoda személyi feltételei:
Az óvoda dolgozói Jelenleg (fő)
Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógusok száma 10
Pedagógia szakos második diplomával rendelkező pedagógus 1
Tanítói második diplomával rendelkező pedagógus száma 1
Fejlesztő pedagógiai szakvizsgával rendelkező pedagógus száma 1
Mentálhigiéniai szakvizsgával rendelkező pedagógus száma 1
Úszóoktatói vizsgával rendelkező pedagógusok száma 3
Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajka száma 1
Pedagógiai munkát segítő főállású érettségizett dajkák száma 3
Egyéb munkakörben fog1a1koztatott főállásúak száma 6
Közoktatási vezető szakvizsgával rendelkező pedagógus 1

Minden óvodapedagógus rendelkezik a törvény által előírt, munkakörének megfelelő iskolai végzettséggel. A nevelőtestület minden tagja szívesen vesz részt továbbképzéseken, szakmai napokon, rendezvényeken. A továbbképzési terveknél figyelembe vesszük az óvoda helyi sajátosságait, a programunkból adódó speciális területeinket. Valamennyien szükségét érezzük nevelési rendszerünk fejlesztésének, saját koncepciónk kialakításának. A testület munkavégzésében dominál a felelősségérzet, a gyermekek szeretetén, a másság elfogadásán alapuló óvodapedagógusi magatartás.
A nevelőmunkát 4, az alapvető nevelési feladatokban tájékozott dajka segíti. A munkatársak egymás közötti kapcsolatában a pozitív viszonyulás a jellemző.
Élelmezésvezető, 2 szakács, 3 konyhalány biztosítja óvodánk számára az egészséges táplálkozást. Konyhánk a település igényeit is kiszolgálja.(napközi otthon, vendégétkeztetés)
1.3. Az óvoda tárgyi, do1ogi feltételei, eszközrendszere
Az óvoda épülete, elhelyezkedése:
Az óvoda épületei 6162,-m2 alapterületű telken helyezkednek el.
Az 1. sz. épület 1968-ban, a 2. sz. épület 1974-ben épült, összességében 516 m2 beépített területtel rendelkezünk.
Udvari játékterületünk teleknagysága megfelelő, lehetőséget biztosít a gyermekek mozgásigényének biztonságos kielégítésére. Különböző mozgásformákat igénylő eszközök fejlesztik a gyermek természetes mozgását. A méretükben változó mászókák gyakorlási lehetőséget nyújtanak a mászó-, függő gyakorlatokhoz. A csúszdán és az egyensúlyozó gerendán különböző mászó, kúszó, csúszó és egyensúlyozó mozgásokat gyakorolhatnak. A homokozó lehetőséget nyújt a kézügyesség fejlesztésére. A virágos kertben a kerti munkákkal ismerkedhetnek.

Felosztása: 5 csoportszoba a hozzá tartozó öltöző, mosdó helységekkel
Főzőkonyha az előírás szerinti raktárakkal, öltözővel
Irodahelységek, folyosók
Csoportszobáink több funkciót töltenek be:
- óvodai tevékenységek
- játék
- étkezések
- pihenés
A csoportszobák bútorai, berendezési tárgyai, valamint a játékok mennyiségben és minőségben is megfelelőek, lehetővé teszik az óvodai nevelés feladatainak megvalósítását, valamint a gyermekek optimális fejlődésének feltételeit. A feltételek folyamatos javításával biztosítjuk a megfelelő munkakörnyezetet és a szülők fogadásának lehetőségét.
Hiányosságaink:
- kevés és kicsi a gyermeköltöző és mosdóhelység
- nincs felnőtt öltöző és étkező
- hiányzik a nevelői szoba
- nem rendelkezünk fedett terasszal
- nincs tornaszobánk
- elkülönítő hiánya
1.4. Küldetés nyilatkozat
Az óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával, a gyermeket - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet megteremtése. Sokoldalú tevékenység biztosításával a tehetségek kibontakoztatása és a hátrányos helyzetekből adódó különbségek csökkentése.
A szociális és értelmi képességek tudatos, tervszerű fejlesztése a sikeres iskolai beilleszkedés biztosítása érdekében.
Fő hangsúlyt kap a hagyományápolás melynek feladata, hogy az óvodáskorú gyermek megismerje a hagyományokat, ezekről pozitív élményeket szerezzen, ezáltal hiteles, követendő mintákat kapjon.
Fontos szerepet szánunk a külső világ tevékeny megismerésére, a környezetvédelemre, a környezetkultúra megalapozására.
A nevelés egész folyamatában komplexitásra törekszünk, az elkövetkezendő időszakban az integrált nevelés hatékonyságát, eredményességét kívánjuk elősegíteni.
Alapelveink:
- A család és gyermeki jogok védelmének elve
- A tolerancia elve
- Az esélyegyenlőség megteremtésének elve
- Az empátia elve
- Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve
- Az egyéni eltérések figyelembevételének elve

Az óvoda egész működése a gyermekek érdekeit szolgálja.
A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás övezi, emberi méltóságát óvjuk minden fizikai és lelki erőszakkal szemben.
Nevelésünk lehetővé teszi és elősegíti a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását.
Elismerjük és tiszteletben tartjuk a családi nevelés elsődleges voltát, a kisebbségi önazonosság megőrzését.
Prevenciót alkalmazunk a tanulási zavarok, a gyermekvédelem és egészségvédelem terén.
Az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban, helyi Nevelési program alapján dolgozunk, amely alkalmas a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztő nevelésére, egyéni hátrányok kompenzálására.





















1.5. A program rendszerábrája




A nevelés célja A nevelés feladata



A nevelés keretei



Az egészséges életmód Az érzelmi nevelés, Az értelmi nevelés
alakítása társas kapcsolatok




Tevékenységformák
Játék
Vers, mese
Ének, énekes játékok, zenehallgatás
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Mozgás
A külső világ tevékeny megismerése
Környezet
Matematika






Az óvoda kapcsolatrendszere



Család, iskola, közművelődési
intézmény, fenntartó, gyermekjóléti szolgálat,
e.ü. ellátó rendszer, civil szervezet





A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végén.
2. Az óvoda nevelési célja és feladata:
Alapvető célunk:
A 3-7 éves korú gyermekek egyéni képességeihez, igényeihez alakított személyiségfejlesztés, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges tulajdonságok alakításával. A nevelésünk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.
Nevelésünk nem ad helyet a társadalmi és nemi előítéletek kibontakozásának.
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.


Általános nevelési feladatok:

 Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról.
 A gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
 Biztosítjuk az etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek számára az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.
 Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
 A gyermekek gondozása, egészséges életvitel igényének alakítása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, egészségük védelme, edzettségük biztosítása az egészséges környezet megteremtésével.
 Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása a társas kapcsolatok érdekében.
 A gyermekek érdeklődésének megismerési vágyának kielégítése, sokoldalú tevékenység biztosításával valamint egyéni képességeinek figyelembevételével, tapasztalatok szerzése a természeti és társadalmi környezetről.
A gyermekek életkori sajátosságait figyelembevevő ahhoz igazodó szabályok, normák megismertetése, elsajátíttatása a sokrétű óvodai tevékenység során.
Személyes példamutatásunkkal, viselkedésünkkel olyan család- óvoda kapcsolattartás kialakítása, ahol a szülők felismerik, elfogadják segítő szándékunkat.
A helyes magatartás, amely a felnőttekhez, társakhoz, közösséghez való viselkedésben nyilvánul meg, csak szeretet, tisztelet légkörében egységes követelmény, megerősítés, értékelés mellett alakulhat ki.
2.1. Az óvodai nevelés feladatai:

2.1.1. Az egészséges életmód alakítása:

Feladat:

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:
 a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
 a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
 a gyermeki testi képességei fejlődésének segítése;
 a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
 az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
 a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;
 a környezetvédelmi-, megóvási szokások kialakítása
 megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása
 nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása
 alvás és pihenés szükségletek kielégítése
 öltözködési szokások fejlesztése
 testápolási szokások
 a környezet tisztántartására, a környezet rendjének óvására való igény kialakítása
 a szervezet ellenálló képességének növelése, edzése
 a helyes testtartás elsajátítása
 mozgásigény kielégítése
 az óvodai és a családi életritmus közelítésére való törekvés
 helyes táplálkozási szokások kialakítása
 a kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése
 egészségmegőrző szokások kialakítása

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

Önálló:
 a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában
 a WC használatakor
 a fogápolásban
 az öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is
 az önkiszolgáláskor
 a kimerített étel mennyiségének megítélésében
 az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában
Megfelelően használja:
 az evőeszközöket (kés, villa, kanál), - játék és egyéb eszközöket
 az óvoda és az épület egyéb helyiségeit
 a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarító eszközök)
Tud:
 cipőt fűzni és kötni
 gombolni
 teríteni
 hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat)
 ajtót nyitni, csukni. csendben közlekedni
 természetes ülő testtartással asztal mellett ülni
 összerendezett mozgást végezni
 megfelelő állóképességgel, kitartóan mozogni
Ismeri:
 a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára)
 a zsebkendő használat módját
 ruházatának tisztántartásának lehetőségeit
 a rendetlenség megszüntetésének módjait
Segít:
 a környezet tisztántartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben
 a kisebbeknek a különböző tevékenységekben
Tartalom:

 a csoportszoba berendezésének, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása
 az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelések, azok rendeltetésszerű használata
 a napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése, helyre tétele és azok használatának tanulása:
- táplálkozás - étkezésnél (terítés)
- tisztálkodáshoz szükséges felszerelések
- játékeszközök
- öltözködés rendje
- foglalkozásokhoz szükséges felszerelések
- mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök
- pihenéshez szükséges felszerelések, teremberendezések
 a teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje
 differenciált segítségnyújtás:
- a speciális eszközöket igénylő gyerekeknek (pl.: szemüveg, hallókészülék, stb. esetében)
- a kevésbé jó mozgású, bátortalan gyerekek részére

Feltételek:
A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek:
 tágas, világos csoportszoba
 higiénikus, gondozott mellékhelyiségek
 sokféle mozgás lehetőséget biztosító játszóudvar
 változatos, vitamindús étrend
 saját öltözőszekrények
 folyamatos napirend
 a családdal való együttműködés (szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéné, öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások, stb.)
2.1.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
Feladat:

 az iskolai élet megkezdéséhez szükséges érzelmi és szociális fejlettség elérése.
 a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.
 a dajkák bevonása a csoport életébe, pozitív attitűd alkalmazása, érzelmi kapcsolat kialakítása
 az óvoda minden dolgozójának mintaszerű kommunikációja viselkedése
 segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését éntudatának alakulását és teret engedünk önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek.
 élményekre épülő tevékenység biztosítása
 szülőföldhöz való kötődés elősegítése
 barátságos, derűs csoportlégkör alakítása
 beszoktatás a gyermekhez és a szülőhöz igazodva
 erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, együttműködő készség, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés
 ingerszegény környezetből érkező és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása, hátrányaik kompenzálása
Társas kapcsolatok
 egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő - gyermek, gyermek - gyermek között)
 biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során
 alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása
 egymás iránti tolerancia alakítása
 másság elfogadása, tisztelete
 konfliktushelyzetben társaikkal egyezkedni
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is érette válnak az iskolára.
Önálló:

 a szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására
 a szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését
 feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet
 a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás
 a véleménynyilvánításban
 döntésekben, választásokban
 vállalt feladatai elvégzésében
 tisztelettudó a viselkedése
 ismeri és érti az óvodapedagógus metakommunikatív jelzéseit
 igazmondásra törekszik
 megkezdett munkáit befejezi
 képes a belátásra
 konfliktushelyzetben kompromisszumra törekszik
 elfogadja az eltérő képességű és tulajdonságú társait
 együttműködik a közös cél érdekében
 örül a csoport közös sikereinek
Társas kapcsolatok:
 felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségességét látja
 szívesen tevékenykedik a csoport érdekében
 érdeklődik a társai iránt
 képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni
 legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül
 figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt
 igyekszik a szituációtól függően - elfogadni az alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzeteket
Tartalom:
 napirend szerinti tevékenykedések (játék, munka, tanulás)
 beszoktatás: a leválási nehézségekkel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében (a beszoktatási lehetőségek, rugalmas kezelése)
 érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások
 az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők (haláleset, válás, kistestvér születése, stb.) feltárása
 játéktevékenységek
 az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek
 reális ismeretek nyújtása
 kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása (a felnőttek kérésének elfogadása)
 munkatevékenységek: a természetes környezet óvása
Társas kapcsolatok:
 a természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása
 közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, szereplések, színházlátogatások, stb.)
 közös készülődés műsorokra, rendezvényekre
 részvétel helyi, illetve egyéb rendezvényeken
 népszokások megismerése
Feltételek:
A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek:
 otthonos körülmények a csoportszobában
 lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére
 az óvónők, illetve más dolgozók pozitív mintaadásai
2.1.3. Értelmi fejlesztés, nevelés:
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulás tevékenysége során támogató környezetet teremt, épít a gyermekek tapasztalataira, ismereteire, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermeki személyiség kibontakozását. A tanulás nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
Feladat:

 tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),
 a spontán játékos sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalatszerzés;
 a cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
 az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
 a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás;
 az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását
 az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében valósul meg. Ennek formái: beszélő környezet, szabályközvetítés, az anyanyelv szeretete ismerete, természetes beszéd, kommunikációs kedv ösztönzése, a gyermek meghallgatása, kérdéseinek támogatása és a válaszok igénylése

 érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt
 a gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet. figyelem, gondolkodás)
 kíváncsiságra épülő tapasztalatszerzés
 a környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése különböző élethelyzetekben való gyakorlása
 differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés (integrálás)
 kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése (beszédértés, beszédészlelés, nyelvi képességek)
 egyéni különbségek - adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése
 „énkép” fejlesztése, testséma kialakulásának segítése
 önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése
 vizuális percepció (formaérzékletek, formaészlelések) fejlesztése
 sajátos nevelésű igényű gyermekek integrált fejlesztése
 tehetséggondozás
 kreativitás fejlesztése
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek.
 érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének)
 vizuális és az akusztikus differenciálásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának
 az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés
 önkéntelen figyelmük szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart
 megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
 a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
 törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezéseire
 próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban
 rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességekkel
 tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani
 vegyen részt a különböző tevékenységekben
 segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét
 ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is
 kialakul életkoruknak megfelelő tér és idő észlelésük
 képesek különbséget tenni a valóság és a képzelet világa között
Tartalom:
Tevékenységi formák:
- játék
- tanulás
- munka
Fejlesztési tartalmak:
- vers, mese
- ének-zene, énekes játék
- rajzolás, mintázás, kézimunka
- mozgás
- a külső világ tevékeny megismerése

2.2. Az óvoda csoportszerkezete:
Óvodánk osztott csoportokban működik, de előfordul, hogy a gyermeklétszám szükségessé teszi a részben osztott illetve vegyes csoportok létrehozását. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó illetve migráns gyermekeknek biztosítjuk a lehetőséget egymás kultúrájának és megismeréséhez.
Az óvodai élet megszervezése:

A napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését azzal, hogy megfelelő időkereteket jelöl meg minden tevékenységhez.
Ugyanakkor a rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyerekekben.
A szülők igénye alapján kialakított nyitva tartás teljes időtartamában óvodapedagógus irányítja a gyermekek tevékenységét.
Az óvodai nevelés tervezését a gyermekek megismerését fejlesztését, fejlődésük nyomon követését az IPR által előírt kötelezőm dokumentumok, feljegyzések szolgálják.
2.2.1. Napirend:
06- 11:45 Játék:
 teremben
 szabadban
Benne: kezdeményezések, kötelező foglalkozások, mozgás, gondozási tevékenységek.
 9 órától tízórai
12 - 14:30 Gondozási tevékenység, ebéd, pihenés.
14:30 - 16:30 Játék:
 teremben
 szabadban
Benne: gondozási tevékenységek, mozgás.
 15.15 uzsonna

2.2.2. Szempontok, alapelvek a hetirend elkészítéséhez:
A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot. a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban. Lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb, és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Később, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlesztés érdekében a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezzük előtérbe. A hetirend és napirend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységekre, kezdeményezésekre, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására, differenciált, párhuzamosan végezhető tevékenységekre valamint a tevékenységek közötti harmonikus arányra, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.
A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen, igazodjon a gyermekek egyéni szükségleteihez.
A hetirend elkészítése a csoportban dolgozó óvodapedagógusok kompetenciája.
3. Az óvodai élet tevékenységformái:
Az óvodai tevékenységi formák tervezése során az adott tevékenységi területre jellemző feladatokat fogalmazzuk meg, bővítve a tevékenység tartalmával, a tartalom kiválasztásának szempontjaival, a tanulás szervezésével az óvodai nevelés céljának és feladatainak megfelelően.
3.1. Játék
A játék az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenysége. Benne és általa fejlesztjük a gyermek személyiségét.

A játék: tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység.
Formái: gyakorlójátékok, dramatizálás, bábozás, építő, konstruáló játékok, szabályjátékok.

A játék irányítása indirekt módon történik, az óvodapedagógus biztosítja a szabad játék túlsúlyát, valamint kihasználja a nevelési lehetőségeket, játékkapcsolatok kialakulását a játék során.
Feladat:
 a szabad, elmélyült, önkéntes, spontán, játék lehetőségeinek biztosítása
 a játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése
 a játék formáinak és tartalmának gazdagítása
 a szociális kreativitás fejlesztése (kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktus-megoldások, integrálás)
 játék során a nyelvi kommunikációs készség fejlesztése
 egészséges versenyszellem kialakítása
 hagyományos népi játékok elsajátítása
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:
 szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon
 kapcsolódjon be közös játékokba
 legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai
 alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt
 legyen kezdeményező magatartású
 vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban
 legyen képes szabályjátékok megtanulására
 tartsa be és kövesse a megismert szabályokat
 hozzon létre egyszerű modelleket, maketteket
 legyenek egyéni ötletei, javaslatai
 válasszon helyesen adott tevékenységhez anyagot és eszközt
 legyen képes saját élményeinek eljátszására
 fogadja el társai javaslatait, ötleteit
 egyszerűbb népi, vagy egyéb kiegészítő eszközöket önállóan készítsenek el és játékukban használják fel
Tartalom:
gyakorlójátékok:
 ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése
 szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok, egyszerű szabályjátékok - játékszabályok megismerése, elfogadása, követése
 manipulációs játékok során a szemléletes cselekvő gondolkodás fejlesztése
szimbolikus-szerepjátékok
 jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása
 felnőttek szerepének, tevékenységének reprodukálása
 a játékszabályok elfogadása és betartása
 a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése a játékba
 ismerkedjenek meg a népi játékok szerepeivel
 egyszerű szabálykövetések (egyénenként és csoportokban)
barkácsolás
 játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással
 eszközök használatának elsajátítása
 egyszerűbb játékeszközök elkészítése
 ajándékok készítése
dramatizálás, bábozás:
 bábmozgatási kísérletek
 hangutánzások, bábkészítések
 önálló bábozások (mese, kitalált történet)
építő, konstruáló játékok:
 összerakosgató, összeszerelhető játékok egyéni elképzelések alapján
 összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak előkészítésével
 makettek építése
szabályjátékok:
 verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések
 a valóság sokoldalú megismerése szabálykövetés gyakorlásával
 népszokások megismerése
Feltételek:
 nyugodt légkör
 sokféle játéklehetőséget biztosító csoportszoba, játszóudvar (átalakítható terek)
 elegendő játékidő
 változatos játékeszközök, anyagok
3.2.Vers, mese:
Az érzelmi biztonság megteremtésének és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, versek melyek a gyermekeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A mese a gyermek érzelmi értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítője, tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonyairól, megfelelő viselkedésformáról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál.
Feladat:

 a beszéd hangrendszeri, grammatikai, jelentéstani. valamint motorikus rendszereinek fejlesztése életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével
 Csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a realitásokra és a külvilág megismerésére
 A gyermek belső képvilágának kialakítása és személyes kapcsolat a mesélővel
 A mindennapi meséléssel a gyermek mentálhigiénének segítése
 A gyermek saját mese és vers alkotásával, mozgás vagy ábrázolás kombinálásával az önkifejezés lehetőségének biztosítása
 a hallási és beszédhallási figyelem és a hallási differenciáló képesség fejlesztése
 a verbális emlékezet fejlesztése
 a sorrendi felfogás és kivitelezés erősítése
 analizáló- szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül
 a téri és idői ritmusérzék fejlesztése
 az anyanyelvi kódok helyes elsajátíttatása
 a beszéd eszközként való használatának fejlesztése - szókincsfejlesztés
 a beszédértés képességének fejlesztése
 a beszédkedv felkeltése és megőrzése
 metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése
 igény kialakítása az irodalmi élményekre
 irodalmi fogékonyság alapozása az ingerszegény környezetből érkező gyermekek számára, hátrányos helyzetük kompenzálása
 könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel helyes bánásmód elsajátíttatása
 szólások, nyelvi fordulatok, népies tájnyelvi szavak, szókapcsolatok megismertetése
 a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása


A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédet.
 szívesen mondjon spontán módon mondókákat, verseket, meséket, ismerje a hozzájuk tarozó játékok szövegeit és mozgásait
 ismerjen irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz
 tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat
 nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze mondatait
 tudjon kiegészíteni szóban ismert meserészletet
 legyen képes a hallottak képi megjelenítésére
 jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit
 tudjon könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát
 vegyen részt dramatikus játékokban, bábozásban, közös műsorkészítésekben
 szívesen, örömmel hallgasson mesét
 legyen igénye a hallott irodalmi művek újra hallgatására
 figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait
 megfelelő módon használja, értelmezi a népi hagyományok átélése során megismert szófordulatokat, szólásokat
 képes legyen korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére
Tartalom:
 beszélgetések a napi tevékenységek során
 elalvás előtti mesehallgatás
 beszédművelés: beszédhallás, beszédértés és beszédmozgás fejlesztése helyes ejtési
gyakorlatok: légző gyakorlatok, hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nye1vgyötrők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, időtartam-gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok
 idő- és téri egymásutániság felismerésének és kivitelezésének fejlesztése (történeti sorba rendezések)
 vers és mesemondások
 mesemondó verseny rendezése
 irodalmi művek hallgatása
mondókák: (népi mondókák, kiszámolók, hintázók, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők)
mesék: (állat, tündér, tréfás mesék, népmesék. műmesék, folytatásos mesék),
verses mesék
versek: (népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyermekversek)
 irodalmi művek dramatizálása:
tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval irodalmi művek eljátszása, dramatizálás, bábozás
könyvek, folyóiratok nézegetése, helyük a könyvespolcon, könyvtárlátogatás, színházi élmények nyújtása, gyermekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése
Eszközök:
 bábok (sík- és kesztyűbábok, zacskóbábok, termésfigurák)
 bábparaván
 pingpong-labda
 szívószálak, szalmaszálak
 szalvéta, papír zsebkendő
 maskarák, különböző ruhadarabok (kalap, ‘pörgős’ szoknya, menyasszonyi fátyol, suba, különböző színű és stílusú kendők, palást, terítők, plédek, babák, mackók, plüss állatok)
 nézegetésre alkalmas könyvek


3.3. Ének, zene, énekes játékok
Feladat:
Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
 a gyerekek zenei élményekhez juttatása -, vokális és hangszeres zene segítségével közös éneklésen és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül
 az óvodapedagógus spontán énekének utánzásával a zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé váljon
 ölbeli játékokkal, népi gyermekdalokkal zenei érdeklődés felkeltése, örömszerzés
 igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése, kreativitás elősegítése
 zenei képességek, készségek kialakítása, zenei ízlés formálása, esztétikai fogékonyság
 a népi-, a hagyományok megismertetésével a hagyományok továbbélésének segítése
 a műzenei- és más népek dalainak, zenéinek megismertetése
 ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés
 dallam és ritmusérzék zenei tempó, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése
 a környezet hangjainak megfigyeltetése: természet, állatok hangjai, zörejhangok, hangszínek különböző zajeffektusok
 mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása, gyermek néptáncokon népi játékokon keresztül
 közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös éneklésen, zenélésen keresztül
 a zenehallgatásnál a nemzeti etnikai hovatartozás figyelembe vétele

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:
 tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani
 énekeljen 6 hang terjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat
 felelgetős dalt énekeljen társával, vagy a csoporttal
 énekeljen vissza dallamot
 különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalompárokat dallamban, ritmusban
 fejezze ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést
 tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással
 törekedjen a tiszta éneklésre
 hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét
 énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva
 ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti, környezetbeli hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a furulya hangját)
 ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, csigavonal)
 próbálkozzon dallamrögtönzésekkel
 találjon ki dallamhoz mozgást, játékot
Tartalom:
 magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai:
egy - és kétszemélyes játékok
altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtetők, lovagoltatók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók stb.
körjátékok és dalaik ( fogyó- és gyarapodó játékok, párválasztók, sor és ügyességi játékok)
 magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai - más népek dalai:
táncos játékok, (lakodalmas, alakoskodók ‚vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok)
népszokások: a nagy ünnepkörökhöz kapcsolódva
 gyermekeknek irt műdalok
 hangszeres zene hallgatása:
magyar népzenei alkotások (vokális és hangszeres zene)
műdalok, alkalmi dalok (ünnepek dalai)
 rögtönzött hangszerek készítése
Eszközök:
 cintányér, triangulum, furulya, xilofon
 dobok, ritmusfa, csörgők
 kövek,
 bábok,
 kendők, szalagok,
 táncos szoknyák,
 labda
 kötény, kalap
3.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiségfejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi- plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását annak képi kifejezését.
Feladat:
 vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően
 a vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák)
 a vizuális megértés, befogadás alapozása
 a képi-, plasztikai-, konstruáló kifejezőképességek kibontakozása
 a vizuális percepció fejlesztése
 tapintási ingerek erősítése
 a környezet esztétikai alakítása, és az esztétikai élmények befogadása
 szín- és formavilág gazdagítása
 egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése (különböző anyagok és technikák, eljárások megismertetése)
 érdeklődés felkeltése valamint igény kialakítása az ábrázolás tevékenységei iránt
 finom motorikus képességek fejlesztése
 az alkotás örömének megtapasztalása, önkifejezés
 sokféle lehetőség megteremtése a képi - térbeli megjelenítésre az egész nap folyamán
 képi gondolkodás fejlesztése
 a térbeli tájékozódó képesség fejlesztése
 az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása
 esztétikai érzék fejlesztése, szép iránti nyitottság, igényesség
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:
 tudjon kifejezni a képfelületen elemi térviszonyokat
 használja a képi kifejezés eszközeit
 hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat
 emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások
 alkosson képet élmény, emlékezet alapján
 megfelelően használja az eszközöket,- rendelkezzék helyes ceruzafogással, tartsa tisztán az eszközöket
 tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat
 nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait
 vegyen részt a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat
 megfigyelés után tudjon formát mintázni
 készítsen önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet
 díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján
 legyen véleménye saját és társai ‘műveiről”, alkotásairól
 rendelkezzék koordinált szem - és kézmozgással
 természetes anyagok változatos használata
 sikerélmény biztosítása az alkotó tevékenység során
Tartalom:
 a vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen (soralkotás. hasonlóságok, ritmus)
 vizuális-taktilis ingerek – ujjfestés
 táj, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása
 egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása
 képalakítás saját élmények, emlékezet után
 képző- és népművészeti alkotások, képek nézegetése
 technikák megismerése (rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhaj¬togatás, egyszerű nyomhagyások)
 színek keverése
 a mindennapokban használt információs jelek megismertetése (közlekedési jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák)
 rajzpályázatokon való részvétel
 népi kézműves tevékenységek (varrás, szövés, fonás, batikolás)
 térrendezések
 konstruálás, építés, makettek
 mintázás, plasztikai munkák
 anyagalakítások (gyurma, anyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz)
Eszközök:
 színes ceruzák
 zsírkréták, viaszkréta
 vízfesték
 ecsetek
 tempera
 rajzlapok, kartonok, színes lapok
 gyurma, lisztgyurma, gyurmatábla
 ragasztó
 szövőkeret, színes fonalak
 hurkapálca, dióhéj, szalmaszálak, búzakalász, kukoricacsuhé, kukoricatorzsa, különböző hüvelyes növények magjai, termések, színes textildarabok

3.5. Mozgás:
A tornának, a játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, teremben és szabadlevegőn, eszközökkel és eszközök nélkül spontán vagy szerevezett formában az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.
Feladat:
 az egészséges életmód kialakítására nevelés
 a mozgás megszerettetése a mozgáskedv fenntartása
 a természetes mozgások alakítása, mozgáskultúra fejlesztése
 pozitív személyiségtulajdonságok erősítése
 egészséges versenyszellem alakítása
 testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás)
 növekedés elősegítése
 a légző-, keringési-, csont- és izomrendszer teljesítőképességének növelése figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira
 a térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése
 az alkalmazkodóképesség, helyzetfelismerés, döntés fejlesztése, társra figyelés
 mozgáskoordináció alakítása
 a szem-, kéz-, láb koordinációjának fejlesztése
 a nagymozgások és kismozgások, rugalmasság, egyensúly párhuzamos fejlesztése
 a testrészek megismertetése, testséma ismerete
 az egyensúlyérzetet befolyásoló mozgások végeztetése
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:
 a testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz
 megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás, teste aranyosan fejlett, teherbíró
 erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika
 mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes
 az egyéni mozgásfejlődést figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit (kúszás, mászás, ülés, állás, járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás)
 legyen mozgása harmonikus, összerendezett
 ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni
 tartsa be és kövesse az adott szabályokat
 önfegyelmével, segítőkészségével tudjon csapatban tevékenykedni
 mozgás közben tudjon irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével
 legyen képes sor- és köralkotásokra
 egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban (10-30 cm) két lábon
 tudjon fél és páros lábon szökdelni
 ugorjon át kisebb akadályokat
 tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni
 a mozgásokban legyen kitartó
 tornaeszközök rendeltetésszerű használata
Tartalom:
A kötelező testnevelési foglalkozások lehetőség szerint a helyi sportcsarnokban, a mindennapi testnevelés a csoportszobában valamint az udvaron valósul meg. Szabadjátékban tudatosan irányítjuk a gyermekek figyelmét mozgásos tevékenységekre az udvari mozgásfejlesztő játékok használatára.
 játékok:
szerep-, utánzó-, futó játékok
szabályjátékok
küzdőjátékok (húzás, tolás, emelés)
 rendgyakorlatok:
egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokban
 gimnasztika - szabadgyakorlatok:
kar és lábtartások, kar-, láb- és törzsmozgások, testhelyzetek, keresztezett mozgások fejlesztése a mozgáskoordináció kialakulása érdekében
kézi szer gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, buzogány, szerpentin, karika, labda)
 járások, futások:
természetes járás irányváltásokkal
speciális járások, állatjárások utánzása
ritmusra járások
futás egyenes vonalban és irányváltásokkal
lassítás-gyorsítás
akadályok leküzdése
versenyfutás
 szökdelések, ugrások:
helyben és haladva (páros lábon, váltott lábbal)
akadályokon át (le, fel)
 dobások, labdás gyakorlatok:
labdafogások, labdaészlelés
labdagurítások, labdavezetések
labda fel- és ledobások (alsó és felső dobások)
labdahajítások
 támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok:
talajon (csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás)
padon, zsámolyon, bordásfalon - vízszintes és függőleges irányban
gurulások
egyensúlyozás emelt szeren (pad)
 foglalkozások a szabadban:
téli játékok (hógolyózás, szánkózás)
„hétpróba”
megfigyelő séták, túrák
 úszás - szabadon és önként választható tevékenység (úszótanfolyam keretében)
 ovi-foci önként választható tevékenység szervezett formában
Eszközök:
 tornaszőnyeg,
 zsámoly,
 bordásfal, tornapad,
 karika, szalagok,
 botok, buzogány, kendők
 téglák, talpak, tenyerek
 WESCO eszközök
 babzsák, lég- és gumilabdák
 botok, ugrókötél
 trambulin

3.6. A külső világ tevékeny megismerése
A környezet tevékeny megismerése során elegendő időt, alkalmat, helyet, eszközöket biztosítunk a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülő föld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét és védelmét.
Feladat:
 a természeti- és társadalmi környezet megfigyelése és tapasztalatok szerzése
 oksági viszonyok felfedeztetése
 érzékelés, észlelés, emlékezet, megfigyelési képesség fejlesztése
 helyi értékek megismertetése / épített és természeti/
 az élő – és élettelen világ megismertetése, megszerettetése, összefüggések megláttatása
 a gyermek félelmeinek, szorongásainak feloldása a környező valóság megismertetésével
 néphagyomány ápolása – érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel
 környezetvédelemre, az élet tiszteletére nevelés
 környezetalakítás, növényápolás, eszköz és szerszám használat módjai
 környezettudatos életvitel alapozása – takarékosság az energiával, a pazarlás elkerülés
 önálló véleményalkotás, döntési képességek fejlesztése
 kortárs kapcsolatok és a környezethez való viszony alakítása
 az aktivitás és érdeklődés során tapasztalatok szerzése a szűkebb és tágabb emberi tárgyi formai, mennyiségi téri viszonyairól
 a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony a természethez, emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét az értékek megőrzését
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

 ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
 tudják nevüket, életkorukat, lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozását
 ismerik szűkebb, tágabb környezetük földrajzi nevezetességeit
 ismerik a környezetükben lévő intézmények nevét, rendeltetését
 tudják testrészeiket, érzékszerveiket felsorolni, megkülönböztetik a jobb és bal oldalt
 különbséget tesznek az évszakok között, észreveszik szépségüket, jellemzőiket
 tudják az évszakokhoz kapcsolódó, kiemelkedő népszokásokat, hagyományokat
 felsorolják a napszakokat, napokat, hónapokat, érzékelik az időt
 ismerik a növény szót, annak tartalmát, tudják, hogy a növény fejlődése és az időjárás között összefüggés van
 tudják, hogy a növényeket gondozni kell, ismernek néhány növénnyel kapcsolatos munkát / szüret, aratás, gyümölcsszedés, ültetés, kapálás, gyomlálás, locsolás
 ismerik és megnevezik a környezetükben élő állatokat, tudják csoportosítani életmódjuk, egyéb tulajdonságuk szerint, ismernek néhány erdei és vadállatot, néhány madarat, ismerik óvásukat, védelmüket
 ismerik az egészségmegőrzés fontosságát
 megnevezik a környezetükben található színeket, a sötét és világos árnyalatokat is
 gyakorolják a közlekedés szabályait, ismerik a közlekedés eszközeit, járműveket / a környezetbarátokat is/
 ismerik a szelektív hulladékgyűjtés alapjait
 közvetlen környezetüket tudatosan ne károsítsák
 óvodáskor végére várhatóan kialakul a természetet szerető, óvó, védő magatartás
Tartalom:
Természeti, társadalmi, emberi, tárgyi környezet megismerését szolgáló témakörök:
 a gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után megismerkednek az óvoda közvetlen környezetével
 az élővilág növényeit, állatait megismerik, azok jellemző tulajdonságait fel tudják sorolni
 megnevezik az emberi és állati testrészeket
 megkülönböztetik az élő és élettelent az életjelenségek alapján
 megismerkednek az állatok különböző fajtáival /házi, vad, erdei/, tudják csoportosítani azokat lakóhelyük, életmódjuk jellemző testfelépítésük alapján
 megismerik az évszakok neveit, az évszakok változásait és tudnak gyönyörködni szépségükben
 felismerik az összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között
 részt vesznek különböző kísérletekben – rügyeztetés, csíráztatás, hajtatás, megértik az ok-okozati összefüggéseket
 megismerkednek egyes gyógynövényekkel és felhasználásuk
 a környezetükben található tárgyakat megnevezik, megismerik tulajdonságaikat. Tudják használatukat és tudják tisztán tartani személyes és játékeszközeiket
 megismernek különböző anyagokat, azok tulajdonságait,/föld, víz, levegő, fém, fa stb./ megismerik az időjárás legfontosabb összetevőit, összefüggést keresnek az időjárás és az öltözködés között
 megtanulják, hogy az évszakok változása befolyásolja a növények, állatok és az emberek életét
 bemutatják önmagukat, családtagjaikat és az otthonukat
 megismerkednek különböző foglalkozási ágakkal, megismerik szüleik munkáját
 gyakorolják a gyalogos közlekedést, tudják az alapvető szabályokat
 tudják csoportosítani a járműveket/szárazföldi, vízi, légi/
 ellátogatnak településünk középületeibe, megfigyelik környékünk nevezetességeit
Környezetvédelemre, természet szeretetére nevelés
 elsajátítják a természet, környezetvédelem alapismereteket
 tudatosodik bennük, hogy az élőlényeket és azok élőhelyeit óvni, védeni kell
 kirándulások alkalmával a természetjárás, túrázás közben kialakul a környezetbarát magatartás, megismerik az erdő növény és állatvilágát, felhívjuk figyelmüket a környezeti ártalmakra, károkra
 hallanak, megismernek olyan anyagokat, amelyek szennyezik a környezetet, károsak az emberre és környezetére
 megismernek olyan élelmiszereket, amelyek fogyasztása szükséges az egészséges testi fejlődéshez
 részt vesznek elemi természetvédelmi-környezetvédelmi tevékenységekben/ udvartakarítás, élőlények óvása, növényápolás
 megismerkednek a szelektív hulladékgyűjtés módjával
 az újrahasznosítható anyagokat/papír, flakon/ felhasználják barkácsoláshoz, játékhoz
 papírgyűjtés szervezése és annak jelentősége
- Állatok Világnapja (október 4.)
- Víz Világnapja (március 20.)
- Föld Napja (április 22.)
- Madarak, Fák Napja (május 18.)
Eszközök:
 MINIMAT készlet
 kártyák, szemléltető képek
 DIA vetítő, filmek, DIA-k, vetítővászon
 gyurma, gyöngyök, dominók, kártyák, dobókocka, LEGO, építőkocka,
 termések (gesztenye, dió, csipkebogyó, kökény), madártollak,
színes szalagok, fonalak, kicsi üvegek, PUZZLE, színes levelek, stb.
 játékok
 képeskönyvek, meséskönyvek, verseskönyvek, színezők
 élősarok növényei, termései
3.7. Matematika
A környezet megismerése során matematikai tapasztalatoknak és azokat tevékenységeiben alkalmazza.
Feladat
 tájékozódás a térben, téri irányok ismerete, személyek, tárgyak összehasonlítása, válogatása, osztályozása, összemérése, spontán helyzetekben
 mennyiségek becslése, számlálása, összehasonlítása
 számfogalom kialakítása
 tapasztalatok szerzése a geometria köréből
 pontos nyelvi kifejezések elsajátítása (viszonyfogalmak, melléknév fokozása, névutós szerkezetek megértése)
 ítéletalkotás
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
 tudnak tárgyakat, személyeket, halmazokat szabadon, vagy egy-egy kiemelt vagy megnevezett tulajdonság szerint csoportosítani és szétválogatni (szín- alak- nagyság- elő- élettelen, állatok lakóhelye, tárgyak rendeltetése szerint)
 tudnak tárgyakat, személyeket, halmazokat sorba rendezni, megnevezett mennyiségi tulajdonság és elrendezett elemek sorrendjében felismert szabályosság szerint
 tudnak irányított összehasonlításokat végezni a feltett kérdésekre (melyik magasabb- alacsonyabb, hosszabb- rövidebb, keskenyebb- szélesebb, nagyobb- kisebb, melyikbe fér több)
 használnak összehasonlításhoz megfelelő mellékneveket, fokozott alakban is
 tudnak mérni különböző egységekkel (hosszúság- tömeg- terület-)
 tő- és sorszámneveket tudnak alkalmazni különböző helyzetekben, tevékenységekben
 tudnak párokat alkotni
 sík- és térmértani formákat tudnak szétválogatni arról egy- két tulajdonságot elmondani
 térben jól tájékozódnak, utasításokat megértenek
 környezetükben felfedezik és alkalmazzák a spontán adódó matematikai műveletek lehetőségét (alacsony, magas, több- kevesebb stb.)
Tartalom:
Az óvodába érkezéskor a gyerekek egyéni képességeik szerint, részt vesznek a játékban, spontán kialakult matematikai tevékenységekben (válogatás, összehasonlítás, összemérés)
Az így kialakult tudásukat- a továbbiakban közvetve- kötött és kötetlen foglalkozásokon gyarapítják az alábbi témakörökben:
 halmazokat alakítanak: egy- sok- kevés-több- kevesebb-ugyanannyi párosítással
 összehasonlítanak hosszúságot, magasságot, súlyt, a fokozott melléknevek használatával egyéni cselekedtetés során
 sokféle cselekvés közben megismerik a tő és sorszámneveket
 halmazokat és részhalmazokat hoznak létre megadott tulajdonság, a gyermekek által felismert szabályok szerint
 egyesítenek két vagy több halmazt, illetve nagyobb mennyiséget bontanak, kiegészítenek két vagy több halmazra
 megismerkednek különböző mértani alakzatokkal és síkidomokkal
 a mennyiséget és formát térben való elhelyezése alkalmával megfigyelik és alkalmazzák a névutókat, térbeli viszonyokat
Eszközök:
 MINIMAT készlet
 gyurma, gyöngyök,
 dominók, kártyák, dobókocka, LEGO, építőjáték,
 termések, fonalak, üvegek,
 logikai készlet, színes rúdkészlet,
 csoportszoba tárgyai, könyvek, foglalkoztató füzetek
 tükrök
3.8. Munka jellegű tevékenység
A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
A játékos, örömmel végzett munka jellegű tevékenységek gazdagítják a gyermekek cselekvési tevékenységeit. Fontos szerepe van a szocializációban. A hagyományőrző tevékenységek közben nemcsak a mai, hanem a régen használatos eszközökkel is megismerkedhetnek a gyermekek.


Feladat:
 a család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése
 a munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése
 baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása
 munkamegosztásra nevelés, kötelességteljesítés alakítása
 munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése
 a munka eredményének megbecsülésére, saját és mások elismerésére nevelés
 a gyermek célirányos fegyelmének kötelezettségvállalásának alakítása
 jártasságok alakítása eszközök, szerszámok használatában
 hagyományőrző tevékenységek gyakorlása
 a tapasztalatszerzés, környezet megismerés elősegítése, attitűdök képességek, készségek, tulajdonságok alakítása
 személyiségfejlesztés a cselekvő tapasztaláson keresztül
 növényápolás és állatgondozásban való aktív részvétel
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:
 törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat
 ismerje fel saját képességeinek határait
 végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat
 legyen rendszeresen visszatérő feladata
 teljesítse pontosan megbízásait
 ismerje fel a segítségadás lehetőségeit
 ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát
 legyen képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére
 legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására
 gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket
Tartalom:
Szükségletekből fakadó tennivalók:
Alkalomszerű munkák:
 egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel
 megbízatások önkéntesség alapján
 ünnepi készülődések (ajándék, tárgykészítés, díszítő munkák)
 udvar és teremrendezések (kisebb tárgyak helyretétele, szállítása)
 üzenetátadások (épületen belül)
 játékjavítások óvónői segítséggel
 rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások
 segítségadás a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra
 hagyományokhoz kapcsolódó munkák
 növények gondozása:
 megfigyelő tevékenységek irányítással
 közreműködés növényápolásban óvónői segítséggel
 évszakokhoz kapcsolódó munkák (előkészítő és betakarítási munkákban való részvétel)
 környezetrendezések
 gyűjtőmunkák (a gyűjtött anyag elhelyezése. rendezése)
 naposi munka:
 az étkezés előkészületeinek teendői, lebonyolítása
 terem- és udvarrendezésben való részvétel (játékok, eszközök előkészítése, elrakása)
4. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei:
4.1. Az óvoda ünnepei:
Szüret, Mihály-nap, Márton-nap (lámpás ünnep), mikulás, advent, karácsony, farsang, március 15 - koszorúzás, húsvét, majális, anyák napja, gyermekn

Ingyen angol - csak most!




Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!